Ami nem öl meg, az elvileg megerősít

Úgy gondolom, néha néha belefér a blog tartalmába egy-egy komolyabb téma és filozofálgatás. Ráadásul úgy érzem magyarázattal tartozom, amiért elég régóta egy sort sem írtam. De nagy nehezen elérkeztünk ahhoz a pillanathoz hogy vége a vizsgaidőszaknak és visszatérhetek a másik kedvenc tevékenységemhez a "mindennapos" bloggerkedéshez.

Tudom, hogy a blog fő témája a szépségápolás és a divat, ezt a továbbiakban sem szeretném elhanyagolni, de úgy érzem muszáj egy pár "lelkisebb" témát is kiírnom magamból, és meg kell osztanom veletek. Nagyon remélem, hogy így is el fogjátok olvasni a bejegyzéseket. 

Az egyetem miatt nem volt időm írni, és igazából a nagyobb probléma, hogy az agyamban nem volt elég kapacitás újabb izgalmasabb témákat kitalálni, és megvalósítani. De egy kicsit bővebben.

Egy hét alatt kellett letudnom 3 jogi vizsgát. Nem volt egyszerű, de leküzdöttem és még egy nyelvvizsgát is megcsináltam. A vizsgáim már tuti sikerültek, a nyelvvizsga eredményét még nem tudom. 

Utólag az hogy 3 vizsga nem is tűnik soknak, akkor viszont borzasztó volt. A semmi alvás és a kimerült lelkiállapot elég nyomasztó tud lenni. Amellett, hogy két lakás közt ingázok, próbálok mindenben maximumot nyújtani. Itt is takarítok, ott is főzök stb. És még tanulásra is kelljen koncentrálni. Igyekeztem tényleg mindent megtenni, és persze abszolut bukás volt, mivel semmi sem úgy jött össze, ahogy én azt elképzeltem. Az utolsó vizsgámra egy egész napom volt összesen, ami azt jelenti, hogy estére az idegösszeomlás szélén álltam.

És hogy miért is szerettem volna ezt elmesélni nektek? 

Mert szeretném, hogy lássátok, ami lehetetlennek tűnik az is sikerülhet, ha igazán bízunk magunkban. Ebben a nagy őrült világban egyetlen egy ember van akire mindig számíthattok, az pedig csak is saját magatok. Ha van elég hitetek, és soha nem adjátok fel, akkor tényleg sikerülni fog. Persze sosem lesz könnyű, de higgyétek el megéri megdolgozni bármiért.

De nem szeretnék megfeledkezni arról, sem mi van akkor amikor nincs már motivációnk a cél megvalósításához. Nekem mindig más segít motiválni. Most például tanulás közben gumicukrot faltam. Bár ez elég általános. Ami különleges volt ez alkalommal, hogy minden vizsgám után megleptem magam valami kis aprósággal, ami lehet egy szép ruha, egy csoki, egy fülbevaló. De nekem is 21 évbe telt rájönni, hogy mivel is motiválhatom magam a legjobban. 

Nektek mi volt eddig a legnehezebb feladat amivel szembe kellett nézni életetek során? Főleg szakmai dolgokra gondolok. És ti mivel tudjátok motiválni magatokban? 

Remélem tetszett nektek ez a kis szösszenet az életemből, és ne felejtsétek el minél több platformon követni a blogot.